Lendvai Ádám

MŰ

installáció / videómű

hangszobor / kép-hang interakció / tér / idő / transzformáció

2007

A film képkockái időben sorakoznak egymás után, melyeket az életünk időszemléletének megfelelően vetítünk le. Ha az időt is a tér dimenzióihoz hasonlónak képzeljük el, akkor szabadon mozoghatunk időben is. Ha mindezt egy film esetében tesszük és az időben egymást követő 2 dimenziós filmkockákat az idő – mint 3. dimenzió – irányába egymás mögé helyezzük, akkor a filmből egy téglatest jön létre. Ennek a téglatestnek a felénk néző metszetei a film képkockái. Ha azonban az eredeti képkockák síkjára merőlegesen metszük el a téglatestet, akkor olyan képkockákat kapunk, melyeken az idő látható. (...) A képkockák bal oldalán a történet eleje, a jobb oldalán a történet vége, közöttük pedig a történet valamennyi pillanatának lenyomata jelenik meg. (L.A.)